|
Hogyan igazodjunk el a 21. századi gyermeknevelés útvesztőiben?
1. rész
Korunk bőséges kínálata nevelési irányzatok, foglalkoztató eszközök, játékok tekintetében kettős hatással bír: egyfelől elbűvölő sokszínűségével a végtelen lehetőségek (illuzórikus) világába vezet, másfelől zavarba ejtőn megnehezíti a választást. Milyen alapon hozzuk meg döntéseinket? Ebben a néha nyomasztónak tűnő útvesztőben igyekszem vezérfonalat adni. Pedagógiai munkámban hajt(ott) a keresés vágya, hogy hatékony, megbízható és egyszerű vizsgáló és fejlesztő módszereket sajátítsak el. Az INPP egy ilyen képességfejlesztő módszer. Egyedisége abban áll, hogy a gyermeki fejlődés főbb állomásain ismételten végig járva egy második fejlődési esélyt adhatunk a gyermeki agynak. A korai időszak hibáit az újra tanulással kiküszöbölve számos következmény megelőzhető. Iskolai gondok egész sora adódhat a korai mozgásfejlődés során bekövetkező zavarokból. Gyakorta találkozom kétkedő szülőkkel: hogyan okozhat tanulási problémát, hogy kimaradt (vagy rövid ideig tartott) pl. a mászás? A következőkben ehhez nyújtok segítséget: - mire figyeljünk? - milyen módon foglalkozzunk a gyermekkel? - mikor érdemes elkezdeni? - mennyi időn át kell csinálni? - mikor szükséges szakemberhez fordulni?
Az élet mozgás. A gyermek első nyelve a mozgás. Ahhoz, hogy „értő” szülőkké váljanak, érdemes néhány lényeges ismeret birtokába kerülni. Engedjék meg, hogy a fejlődési folyamat érzékeltetése érdekében a kezdetektől induljunk el! Képzeljük csak magunk elé a petesejtet és a virgonc hímivarsejteket! A hímivarsejtek mozgékonysága döntő jelentőségű a megtermékenyülés tekintetében. /Meddőségi vizsgálatokból ismerősen csenghetnek a spermiumok mozgékonyságával kapcsolatos adatok./ Tehát, már a fogantatáshoz is szükséges a (megfelelő) mozgás. A magzati lét is egyszerű mozgásokkal kezdődik, a test és az agy közötti idegi kapcsolatok kialakulásával fejlődik tovább - a reflexmozgások fázisain haladva. Optimális esetben éretten, időre születik meg gyermekünk. Maga a születés folyamata nemcsak az anya, de a csecsemő számára is próbatétel. A születés 4 szakaszból áll. A bevezető szakaszban rendszertelen méhösszehúzódások történnek, miközben a méhnyak megrövidül és a méhszáj felpuhul. Ugye, ez is mozgás? A tágulási szakaszban egyre gyakoribb és rendszeresebb méhösszehúzódások mellett eltűnik a méhszáj. A kitolási szakban a magzat feje leszáll a kismedencébe. Végül a méhlepény születését az anya szoptatással könnyítheti meg. A magzatnak 90°-os forgómozgást kell végeznie a szülőcsatornán való áthaladáskor: a fej először előre billen (beilleszkedés a kismedencébe), majd hátra. A fej hátrahajlása a karok és lábak azonnali kinyújtását idézi elő, ezzel segítve a fej után a test kibújását. A hátra irányuló tónusos labirintus reflex a nehézségi erőre való reagálás kezdeti eszköze: az izomtónus, a testtartás és az egyensúlyérzék kialakulásában döntő szerepet játszik. Császárral született babáknál ez a szülőcsatornán való áthaladás közbeni reflex- aktiválás elmarad. Mivel a fejtartás először hason fekve fejlődik, s csak ezt követően háton fekve is, rendkívül fontos, hogy mindkét testhelyzetben elégséges mozgástere és lehetősége legyen az újszülött babának. Legyen módja megtanulni és elegendő ideig gyakorolni a megfelelő fejtartást. Ez a későbbi mozgásformák, majd az állás és járás optimális alapozásához nélkülözhetetlen. Összefoglalva: Az INPP (Institute for Neuro-Physiological Psychology) Neurofiziológiai Pszichológiai Intézet kutató gárdájának több évtizedes munkája nyomán megszületett vizsgáló és képességfejlesztő módszer biztonsággal és hatékonyan alkalmazható eszköz. A fejlesztő gyakorlatok a gyermeki mozgásfejlődés lépcsőit követik, új alapot teremtve a harmonikusabb működésért. A világ számos országában tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógusok alkalmazzák napi gyakorlatukban, gyakorolják szülők gyermekeikkel (szakember kísérése mellett). Új eljárások kifejlesztésében az Intézet munkatársai örömmel hasznosítják valamennyi alkalmazó tapasztalatát. A fejlődés lépcsőinek ismeretében szülőként is hamar észlelhetjük, ha az általános fejlődésmenettől eltér gyermekünk. Megnyugodhatunk, mert létezik hatékony, korai segítség. A folytatásban az első életév mozgásfejlődésével ismerkedünk meg. Kérem, tartsanak velem!
 |